Battyog a budapesti fiatal hazafelé a spárból. A gyógyszertárat már megjárta. Negyvenöt percig tartott, pedig öt percre van a lakástól és a pénztárnál is csak öt percet töltött. Ekkora volt a sor. Vagy ideges, vagy rémült, vagy ideges és rémült arcok. Többek között maszkokra váró arcok, de maszkok…

Még mindig van mit mesélnem rövid stájer munkaviszonyom élményeiből. Írtam már arról, miért határoztam el magam a külföldi kikacsintás mellett - nem, nem a kalandvágy volt a fő tényező ... -, a külföldön dolgozó magyarok nyelvi leleményességéről, kitúrásom körülményeiről, most pedig a notórius…

Írtam már arról, hogy kerültem magyar bölcsészként az osztrák vendéglátásba. Arról is, milyen kommunikációs és nyelvi kincsekkel találkoztam munka közben. (Komolyan mondom Móni... doktori értekezésért kiáltó jelenségek. De mindesztensz egy cikkért az Élet és Irodalomban.) Most távozásom egyik nyomós…

Stájer kiruccanásom másik oka a pénzügyi problémáim mellett az volt, hogy gyakorolhassam végre a német nyelvet. Egy bécsi ügyvédi iroda recepciójára is kerülhettem volna, de ott értelem szerűen nem ajánlottak szállást a pozíció mellé. Mivel kis túlzással egy vasam sem maradt, amikor Ausztria felé…

Kedves 18 éves Nagyezsda, igen, te ott hosszú, barna hajjal érettségi tételekkel a táskádban, aki rémeket látsz, de minek is?  Napok óta hozzád hasonlókba botlok, akik kosztümben telefonálnak anyukáiknak ponthatárokról, közben lázasan gesztikulálnak és még a Facebook-fídemet is elárasztják a róluk…

Na de nem azért, mert olyan rossz volt vagy olyan szomorú, hanem mert olyan szép. Az első másodpercétől az utolsóig gyönyörű ez a film. Szeretném újranézni majd. Érzem, hogy maradtak még benne teljesen meg nem értett, kincset érő részletek. Írásom dilettáns, elfogult és spoilerekkel teli. Nem vagyok…

Sikerült albérletet találnom augusztus végén. Kifejezetten nehéz szülés volt. Nem úgy, mint két éve, amikor hamar megtaláltam az álomalbit. (Micsoda hangzás: álomalbi.) Meséltem már a keresés kezdetekor rám törő kisebb idegösszeomlásról, és arra is hoztam egy szagos példát, hogy milyen különös…

Egy hónapja és két napja döntött az ország úgy, hogy ismét a FIDESZ-re bízza magát. ’Mi-vagyunk-a-töpsék’ így, ’mi-vagyunk-a-töpsék’ úgy, ezek a tények. Régóta szeretnék Orbánt köpködni a blogon, de még sosem sikerült igazán, és ma sem fog. Ma megint úgy keltem fel, hogy nyafogni olyan buzis.…

Januárban felszívtam magam, és az egyetem mellett visszatértem a dolgozók világába. Lassan mindenről írni fogok nektek: a „dologtalan” (by nagymamám) hónapok fontosságáról, a napszámos időszakról, amit egy raktárban töltöttem és imádtam, az új állás megtalálásának nehézségeiről, és a jelen állapot…