„…saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük.”

Saját Láb

Levél a régi, érettségiző önmagamhoz

2019. május 12. - Fehér Nagyezsda

img_20190412_220452.jpgKedves 18 éves Nagyezsda,

igen, te ott hosszú, barna hajjal érettségi tételekkel a táskádban, aki rémeket látsz, de minek is? 

Napok óta hozzád hasonlókba botlok, akik kosztümben telefonálnak anyukáiknak ponthatárokról, közben lázasan gesztikulálnak és még a Facebook-fídemet is elárasztják a róluk szóló cikkek. Úgy is mondhatnám: amikor rád nézek, mindig eszembe jutsz.

Szeretnék elmondani neked pár dolgot, ne vedd kioktatásnak. Hallgass erre a vén, 25 éves nőre, aki éppen (csak) annyi élettapasztalattal rendelkezik, hogy gimnazistáknak már pampoghasson (másnak persze nem).

1.) Készülj legjobb tudásod szerint, DE ha nem sikerül bejutni a kipécézett egyetemre, az sem jelenti a világ végét. Bejutsz egy másik egyetemre vagy nekifutsz az érettséginek még egyszer. A lényeg: másnap is ugyanúgy fel fog kelni a Nap. (A B-terveink meg egyébként néha meglepően jól sülhetnek el.) Tudom, nehezen fogadja be a kamaszos szélsőségekkel teli agyad, de így van. Ha megérted, neked lesz könnyebb. Az elizgult és elrettegett agysejtjeiddel például tanulhatsz is... 

2.) Fejezd be mások állandó túllicitálását! Ne légy már most olyan, mint egy joghallgató, akinek az egyetemen végzett tanulmányi tevékenységéhez hozzá tartozik - esküszöm, kreditet is kapnak érte -, hogy mindenkivel tudassa: ő márpedig nehezebb egyetemre jár, mint XY és kész. Az a helyzet, hogy ez senkit nem érdekel. Mindenki annyira készül és izgul, amennyire a terve és a körülményei megkívánják. Valakinek ötszáz pont kell, valakinek háromszáz. Neked pedig nincs jogod lekicsinyleni senki álmait, választott tantárgyát, kipécézett egyetemét és a hozzá vezető küzdelmeit. Ha mégis így teszel, a te érettségid attól még nem lesz se jobb, se könnyebb - csak elpocsékolsz egy csomó erőt és időt janiságod bizonygatására...

3.) A régi jó dolgokból nem maradt semmi... Tudom, tudom. A tavalyi érettségi könnyebb volt, bezzeg az idei. Bezzeg. Természetesen mindenki összeesküdött ellened, nem akarják, hogy egyetemre menj. (... nem vagyok egy Bayer Zsolt, de ezt a hülyeséget ugye nem gondolod komolyan?) 

4.) Senkit nem fognak érdekelni a pontjaid miután bejutottál egyetemre. Ahogy később a munkahelyen az sem, hogy hányas lett a diplomád. A pontok és az osztályzatok eszközök, hogy eljuss oda, ahol majd meg kell mutatnod, mit tudsz. Szóval, ha szégyenkezni támadna kedved a pontjaid miatt, még most szégyenkezd ki magad. Ha pedig akkora arcod nőne a pontjaid miatt, mint egy svédasztal, akkor még most örülj az arcodnak. Később nem lesz rá időd! 

5.) A csoki nem segít. Hiába mondják, nem igaz. Ugyanúgy izgulni fogsz csokival, mint csoki nélkül. Ugyanúgy el fogsz felejteni dolgokat csokival, mint csoki nélkül. És csoki nélkül is ugyanolyan bravúrosan megcsinálnod az egészet, mint csokival. Egyszerűen csak cikket kell írnia valamiről a kontentet gyártóknak és ez a "mit vigyél magaddal érettségire" bejövős. Kínjában sok ember rákattint. A tanároknak meg ugye tematikus small talk kell ezekre a napokra. Vizet vigyél magaddal, hogy el ne ájulj, a víz a lényeg. Meg a zsebkendő, ha sírni támadna kedved, hogy most fogod elrontani az egész életedet. 

Vicc volt. Megcsinálod. Ahogy előtte és utána is mindent.

 

Ha tetszett ez a szösszenet, keressetek engem - Fehér Nagyezsdát - mindenféle szosöl felületeken (Facebook-on meg Instagramon). Nem teszek linket, okosak vagytok, megtaláltok. Gyertek, mert csak az ökör posztol magába'. 

 

A kép saját. 

 

Fehér Nagyezsda 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sajatlab.blog.hu/api/trackback/id/tr714822340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.