Nem tudtam kiöltözni. Még a hónaljam is természetes illatú volt. Talán természetesebb, mint kellett volna. Semmi ünnepi, parfümös frissesség. Az olyan unásig ismételt, humorosnak szánt frázisok pedig, hogy "de úgysem látja senki, alulról lehetsz fürdőnadrágban is (?!) haha", esetembem nem állták meg…

Battyog a budapesti fiatal hazafelé a spárból. A gyógyszertárat már megjárta. Negyvenöt percig tartott, pedig öt percre van a lakástól és a pénztárnál is csak öt percet töltött. Ekkora volt a sor. Vagy ideges, vagy rémült, vagy ideges és rémült arcok. Többek között maszkokra váró arcok, de maszkok…

Megtörtént. Mindig tudtam, hogy a mesterszak végére révbe érek. Hogy valami kvázi csoda fog történni és én is megtehetem majd azt, amiről annyi kommunikáció szakos hallgató álmodik. Ami miatt egyes kommosok olyan irigyen néznek más kommosokra. Egyetemista éveim utolsó szemeszterére gyakornok lettem…

Még mindig van mit mesélnem rövid stájer munkaviszonyom élményeiből. Írtam már arról, miért határoztam el magam a külföldi kikacsintás mellett - nem, nem a kalandvágy volt a fő tényező ... -, a külföldön dolgozó magyarok nyelvi leleményességéről, kitúrásom körülményeiről, most pedig a notórius…

Írtam már arról, hogy kerültem magyar bölcsészként az osztrák vendéglátásba. Arról is, milyen kommunikációs és nyelvi kincsekkel találkoztam munka közben. (Komolyan mondom Móni... doktori értekezésért kiáltó jelenségek. De mindesztensz egy cikkért az Élet és Irodalomban.) Most távozásom egyik nyomós…

Stájer kiruccanásom másik oka a pénzügyi problémáim mellett az volt, hogy gyakorolhassam végre a német nyelvet. Egy bécsi ügyvédi iroda recepciójára is kerülhettem volna, de ott értelem szerűen nem ajánlottak szállást a pozíció mellé. Mivel kis túlzással egy vasam sem maradt, amikor Ausztria felé…

Július elseje óta egy osztrák hotelben élek, Salzkammergut vidékén. Én vagyok az egyik recepciós. Szomszédainknál nagy divat belföldön (is) nyaralni, ezért a vendégeink körülbelül fele hamisítatlan, hundertprocentig stájer. Tudjátok, hogy mit jelent ez? Azt, hogy körülbelül másfél hónapig egy szót…

Ma egy kicsit betegen ébredtem. Semmi halálos, csak egy kis torokfájás. Tegnap este tizenegy óra munka után intéztem az intéznivalókat és kvázi lefújta a nyakamról a kiégett fejemet a szél. Kár lett volna érte, stram egy fejecske ez.  Szóval betegen megírtam egy cikket, eleget téve az összes…

Igen. Ez történt. Egy napfényes, ám annál hidegebb pénteki napon, január 11-én. Még mindig látom magam kívülről, ahol nagykabátban ülök a Blahai Mekiben, kólát döntök magamba - már úgyis mindegy - nézem az ablakon át a sok - bizonyára - stabil anyagi hátterű embert és ráfagy az arcomra az a…

Egy ideje úgymond onlájn közösséget próbálok építeni. (Kiráz a hideg ettől a mondattól, de így van.) Hiába kattintanak rám szép számmal az Indexen – örök hála a Szerkesztőknek az összes eddigi kiemelésért! -, ha a megtekintőkből nem lesznek Olvasók. Közösségre van szükség, hogy akinek egyszer már…

Hamarosan beszámolok arról, hogy találtam meg nagy-nagy szerencsével a tökéletes szobát, és hogy telnek első napjaim a Rózsavölgyben. Nem mehetek el azonban néhány dolog mellett, amit átéltem idei szobakereső kálváriám alatt. Az egyik jelenség a szagáért bölcsészlány-albérlőt kereső idős, budai…

Most is az vagyok persze, hiszen ez adja a bájamat, de tény, hogy olyan mértékű már nem lesz - sem a báj, sem a naivitás -, mint frissdiplomásként. Akkor árad az emberből valami ellenállhatatlan, ragyogó enthuziazmus, ami párosulva sziklaszilárd irodai szkilljeivel (doksiba írás, prezentáció…

Egy hónapja és két napja döntött az ország úgy, hogy ismét a FIDESZ-re bízza magát. ’Mi-vagyunk-a-töpsék’ így, ’mi-vagyunk-a-töpsék’ úgy, ezek a tények. Régóta szeretnék Orbánt köpködni a blogon, de még sosem sikerült igazán, és ma sem fog. Ma megint úgy keltem fel, hogy nyafogni olyan buzis.…

Januárban felszívtam magam, és az egyetem mellett visszatértem a dolgozók világába. Lassan mindenről írni fogok nektek: a „dologtalan” (by nagymamám) hónapok fontosságáról, a napszámos időszakról, amit egy raktárban töltöttem és imádtam, az új állás megtalálásának nehézségeiről, és a jelen állapot…

Tudjátok, hogy bölcsész vagyok, tehát kötelező olyan dolgokon gondolkodnom, mint a boldogság. Ki boldog és miért és mikor és hogyan? Mi a boldogság? Azt is tudjátok, hogy pénzből élünk, mindnyájan, tehát kötelező a pénzről is gondolkodnom. Na de mennyi az annyi? És hogy találkozik ez a két…

 Lehetőségem adódott megtolni a szekeremet egy mesterképzéssel. A jövőben szeretnék méltóképpen hozzájárulni a cég munkájához, ahol dolgozom. Inspirálnak ezek a jómadarak na! Szóval ősztől újra tanulni IS fogok. Ha minden jól megy… De nézzük, mi jár a fejben érettségi után közvetlenül – és egy év…

Nemrég került megrendezésre a XXXIII. OTDK humán tudományi szekciója Pécsett. Múltam visszaköszönt a legörgetett idővonalamon: OTDK-s poszt OTDK-s poszt hátán. Büszke vagyok régi kollégista társaimra, és egyetemi évfolyamtársaimra: vagy 15 helyezettet kapásból fel tudnék sorolni! Hatalmas gratuláció…

Mesterképzést keresek. Holnapután lejár a jelentkezési határidő. Múlt hétfőn elmentem egy ELTE BTK-s tanszék nyíltnapjára. Hátha. Meg kellett egy kis nosztalgia. Elhelyezkedési lehetőségekről nem kaptam nagyon információt – viszont a doktori program nagyobb hype-ot élvezett, mint a Suicide Squad…